Két oktatónk és egy hallgatónk tartott élménybeszámolót az idei Földrajz Éjszakáján (GeoNight). Mindannyian az Erasmus-program révén szereztek külföldi tapasztalatokat.

A Földrajzi Tanszék közreműködésével idén is csatlakozott a Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztálya a GeoNight, azaz a Földrajz Éjszakája elnevezésű nemzetközi programsorozathoz. A kezdeményezés célja, hogy közelebb hozza a tudományterületet a nagyközönséghez. A rendezvényt ezúttal online formában tartották meg. Az előadók a Földrajzi Tanszék és a bordeaux-i, valamint a berlini Humboldt Egyetem szakmai műhelyeivel fennálló több évtizedes szakmai kapcsolat révén kapcsolódhattak be tanulmányi, oktatási és kutatási nemzetközi együttműködésekbe.

A résztvevőket Lenner Tibor egyetemi docens, a Földrajzi Tanszék vezetője köszöntötte, hangsúlyozva, földrajzi ismeretek nélkül nehezen értelmezhető a bennünket körülvevő világ. 

Az első előadó Tóth Gábor egyetemi docens volt, aki három különleges helyszínen keresztül mutatta be Bordeaux és környékének földrajzi értékeit, társadalom-, természet- és turizmusföldrajzi szempontokat egyaránt érintve. Beszélt Európa legnagyobb homokdűnéjéről, a Dune du Pilat-ról, majd Sainte-Croix-du-Mont kevésbé ismert, ám annál különlegesebb 20–23 millió éves osztrigatelepéről. Majd a világhírű borászatáról ismert Saint-Émilionról, amely szavai szerint kiváló példája annak, hogyan lehet egy turisztikailag frekventált helyszínt úgy megőrizni, hogy közben megmaradjon annak autentikus hangulata és identitása. 

A nemzetközi tapasztalatszerzés hallgatói oldaláról Lenner Luca mesélt, Bordeaux-ban töltött Erasmus-ösztöndíjas időszakát idézve fel. Vetítettképes előadásán kiemelte, hogy az Erasmus nemcsak szakmai fejlődést jelent, hanem életre szóló kapcsolatokat is: kinti tartózkodása alatt a világ számos pontjáról szerzett barátokat. Mint fogalmazott, az Erasmus egy olyan meghatározó tapasztalat, amelyre egész életében szívesen emlékszik majd vissza.

Az utolsó előadáson Lenner Tibor kutatóként ismertette Berlinhez kapcsolódó munkáját, A berlini fal, mint erőforrás címmel, arra keresve a választ, miként lehet ezt a korábbi mesterséges határt a város fejlődésének részévé tenni. Lenner Tibor azt vizsgálja, hogyan alakult át a fal egykori, mintegy 155 kilométer hosszú nyomvonala az újraegyesítés után. Előadásán bemutatta, milyen építészeti, várostervezési és emlékezetpolitikai válaszok születtek: a fal helyén ma emlékhelyek, felhőkarcolók, lakóépületek, sportaréna, zöld- és rekreációs területek, sőt autópálya-csatlakozás is található. 

A rendezvény visszanézhető az ELTE Savaria Egyetemi Központ YouTube-csatornáján.

Szöveg: Kleinhappel Miklós – Fotó: illusztráció/Pexels